Advertisement
HÉTKÖZNAPI VARÁZSLÁSTANA mágikus tárgyak és üzenetek olvashatósága, a hétköznapi rítusok és mágikus gyakorlatok, az animizmus, a sámánizmus, valamint a boszorkányság a kortárs művészeket egyre inkább foglalkoztató kérdések. Az artist-talk sorozatban egy-egy művész és etnográfus vagy történész beszélget a meghívott alkotó(k) korábbi munkái mentén.
Az artist talk sorozat 2500 Ft-os programjeggyel látogatható!
Helyszín: Méta tér
Jegyvásárlás: https://jegy.neprajz.hu/program/hetkoznapi-varazslastan-beszelgetessorozat-a-neprajzi-muzeumban-180566#programInfoTabAnchor
Kortmann-Járay Katalin: A boszorkányság történeti és jelenkori olvasatai, beszélgetőtárs Sz. Kristóf Ildikó
,, Így a 22. jegyzőkönyv (1681) Debrecen levéltárából, Szabó Gergely vádjáról: „mikor az tüz támadott, az inculpatus ott járt-költ, utzákról utzákra széjjel járt: ő általa ment végbe a tűzi romlás. Az várost fenyegette, hogy ha az ő feleségét megégetik: megsiratja Debrecen várossának még a gyermeke is. Azt is mondta: az micsodás tüzzel az ő feleségét megégetik, hasonló tüzzel égjen meg a város, elsüllyedjen, mint Sodoma és Gomora.” A férfi boszorkányságért máglyára ítélt feleségéről azt állította, az ő tanítványa volt, ezért, s a neki tulajdonított természeti csapásért Szabó Gergely „torturára vonattatik s azután »hóhér által élete elfogy«”." (Kergyó Zsófia: Kortmann Járay Katalin és Mendreczky Karina installációjáról, Gazing at the Stars and the Moon, 2024, Artmagazin)
,, A bemutatottakon túl - Debrecen esetében legalábbis-volt még egy a mágikus szakértő megítélését látensen befolyásoló, s a lokális kultúr- illetve társadalomtörténet korabeli alakulásából eredő ellentét, amely szintén csak ritkán nyert explicit kifejezést rontás elbeszélésekben: a "legitim" és az "illegitim " orvoslás illetve bábaság problémája.,, ( Sz. Kristóf Ildikó: ,,Ördögi mesterséget nem cselekedtem”, a boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében (1998))
A kerekasztal résztvevői:
Kortman-Járay Katalin, képzőművész
Sz. Kristóf Ildikó, történész, kulturális antropológus
Martincsák Kata, MaDok-program
Grafika: Hoffmann Tamás Boldizsár
/////////////////////////////////////////////////////////////////////////
Kortmann-Járay Katalin képzőművész, aki munkáiban a kortárs animizmus jelenségét vizsgálja. 2019 óta Mendreczky Karinával művészeti duóként dolgozik együtt nagyméretű, bejárható installációkon. Munkáikban különböző vizuális elemek és hangok rétegei személyes, kulturális és történeti referenciákon keresztül épülnek narratívává. Installációikban rendszeresen megjelenő női felmenők történetei archaikus és történelmi személyek alakjaival fonódnak össze.
Sz. Kristóf Ildikó az MTA / ELTE BTK Néprajztudományi Intézetében dolgozik főállású kutatóként. Disszertációját (A boszorkányüldözés vallási és társadalmi háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében, 16–18. század) 1993-ban védte meg. 1992 és 1995 között PhD tanulmányokat folytatott a párizsi EHESS-en, előbb Jeanne Favret-Saada, majd Roger Chartier tanítványaként, előbb a boszorkányság antropológiája, utóbb a kora újkori könyv- és olvasástörténet témában. Jelenleg elsősorban az amerikai, a csendes-óceáni, valamint az arktikus őslakosok magyarországi recepcióját kutatja. A varázslás és a demonológia témája azonban végigkísérte munkásságát. A boszorkányüldözésen kívül foglalkozott misszionárius irodalommal, az ördögszövetség képzeteivel, csodatörténetekkel, mágikus cselekedetek történeti és jelenkori megjelenésével. 1993 óta oktat az ELTE, az SZTE, a KRE BTK különböző tanszékein, valamint legutóbb a CEU nyári egyetem Magic and Witchcraft programjában.
Advertisement
Event venue
Néprajzi Múzeum, Századok Sátra, Dózsa György út, Budapest 1146, Magyarország, Budapest, Hungary
Tickets
Concerts, fests, parties, meetups — all the happenings, one place.