Advertisement
Koncepció, dramaturg: Török TamaraAz előadás létrehozásában közreműködött: Kocsis Gergely
Az Orlai Produkció és a Katona József Színház közös előadása!
Dante több, mint hétszáz évvel ezelőtt, 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Az előadás Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulók jelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is (hiszen épp korának kétségbeejtő politikai helyzetén elkeseredve kezdte írni az Isteni színjátékot két évtizeddel korábban), akik akár a mi kortársaink is lehetnének. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációkat társít aszerint, hogy kinek-kinek mit jelent a Pokol a 20–21. században.
Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot. Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató.
„Gyabronka József mesél. Ijedten, büszkén, szörnyülködve és kárörömmel, leckéztető, naiv humorral, s közben Vergiliust és Odüsszeuszt, sőt Francesca da Riminit is megjeleníti. A szó legszebb értelmében közvetít, értelmező alázattal, s a szakmabeliek magabiztosságával. Érti a bajt, s vendégül hozza a látomást, néha meghatottan, néha kételkedve, de mindig olyan természetességgel, mintha kukoricát fosztanánk körülötte éppen. Vetít. S olyan képeket vetít, melyekhez képest sok sikeres fantasy a fasorban sincsen. Páratlanul nagy mozi veszi kezdetét, belső képekből előállítva. Pedig egyetlen színész van előttünk, akinek a fekete ruházata alól épp csak kivillan az ördögvér színű pólója.” (Gabnai Katalin)
Dante és a ferencesek:
Tiberis és Arno között szerezte
egy zord sziklán az utolsó pecsétet
Krisztustól és két évig hordta teste.
Midőn Annak, ki annyi célja végett
szemelte ki, tetszett felhívni díjra,
mint akit alázata dicsővé tett:
testvérörököseit összehíjja,
nekik ajánlva édes asszonyát (a Szegénység Úrnőt – a szerk.),
s hogy szeressék hiven, szivükbe írja.
És karjaikból igaz otthonát
keresve elszállott a drága szellem,
tiltván koporsók cifra lim-lomát.
Gondold el most, ki volt, micsoda jellem,
méltó társ Péterként vezetni bárkánk
a biztos jel felé mély tenger ellen.
Ő volt az épen, ami pátriárkánk,
s most már megértheted, hogy őt követve
jó árút vittünk s jó nyereség várt ránk.
(Dante: Paradicsom – XI. ének, Babits Mihály fordítása)
„…egy nap jött e világra, egy nap, minőt a Ganges partja nem szűl” – írja Dante Szent Ferencről az Isteni színjátékban. A ferencesség eszméje olyannyira meghatározó volt a firenzei költő számára, hogy ő maga is tagja lett a ferences harmadik rendnek, ahogyan arra a Pokol XVI. énekében utal, megemlítve, hogy kötelet visel derekán. Bár közvetlen írott forrás nem áll rendelkezésre, de több Dantétól származó utalás és a későbbi tanúságtételek megerősítik ezt a hagyományt. Dante Firenzében került kapcsolatba a ferencesekkel, amikor a Santa Croce kolostorában tanult többek között az akkor ott élő kiemelkedő teológusnál, Petrus Olivinél. Később Bolognában és Ravennában is kapcsolatban volt a ferencesekkel. Halála után temetési szertartását a ravennai ferences templomban tartották, és testét is először a ferencesek temetőjében helyezték el.
Az Isteni színjáték harmadik részében, a Paradicsomban egy egész éneket szentelt Assisi Szent Ferencnek és követőinek, nem titkolva el a ferencesek körében akkoriban dúló ellentéteket sem. Az egész műben érzékelhető, hogy a ferences világ nem egyszerű függelékként jelenik meg az Isteni színjátékban, hanem annak lényegi alkotóelemét képezi.
„Az Egyház és a ferencesség két egymást tükröző, koncentrikus körként szemlélhető; vagy Dante képével élve: »páros szivárványokként, alakjukban és színükben párhuzamosan állnak egymás mellett, (…) a külső a belsőből születve« (Paradicsom XII, 10 és 13)” – írja Anna Maria Chiavacci Leonardi Pokol-kommentárjában.
Dante Alighieri (1265–1321), a „Sommo Poeta”, azaz a legnagyobb költő Isteni színjáték című monumentális eposza, emberiségkölteménye a világirodalom megkerülhetetlen remekműve. Első része, a Pokol 1300 nagypéntek éjszakáján kezdődik. Művészi, filozófiai, társadalmi összegzése Dante korának, de messze túl is mutat azon, és ma is eleven erővel jeleníti meg az emberi sorsot, az élet és a hit legnagyobb kérdéseit. Ez a hatalmas túlvilági utazás teljes komplexitásában jelenik meg a nyelv látomásos csodáján keresztül.
🗓️ Dátum és időpont: 2026. szeptember 29.
kedd – 19:00 óra
📌 Cím: Pasaréti Közösségi Ház
1026 Budapest, Pasaréti út 102.
🎟️ Jegyvásárlás: pasaretikozossegihaz.hu/programok
Az esemény a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány szervezésében valósul meg.
Advertisement
Event venue
Pasaréti Közösségi Ház, Pasaréti út 102, Budapest 1026, Magyarország, Budapest, Hungary
Tickets
Concerts, fests, parties, meetups — all the happenings, one place.
Discover more events by tag
Performances in BudapestTheatre in BudapestPerforming-arts in BudapestActing in BudapestArt in BudapestLiterary-art in Budapest