Advertisement
A HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet MaiMagyar Kutatócsoportja 2026. november 27-én 10:30 órától tudományos konferenciát rendez az 1960–70-es évek irodalmáról és a korszak műveinek hatástörténetéről:Szocreál és posztmodern között
A konferencia arra keres válaszokat, hogy miért érdemes újraértelmezni a hatvanas-hetvenes években keletkezett, majd a prózafordulat és a rendszerváltás után csaknem feledésbe merült irodalmi műveket, amelyek újraolvasása meglehetősen esetleges, sporadikus, hiszen ezzel az időszakkal eddig mostohán bánt az irodalomtörténet. A korszak izgalmas és fontos műveinek, életműveinek újrafelfedezése különösen a kortárs próza alakulásának tükrében esedékes az értelmezői közösség számára.
A konferencia programja letölthető:
https://iti.abtk.hu/images/MaiMagyar2026_konf_program.pdf
Helyszín: HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, Klaniczay terem
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)
Az irodalom története nem statikus, hanem dinamikus rendszer. Időről időre áthelyeződnek benne a hangsúlyok, melyek a kialakult kánonokat sem hagyják érintetlenül. Ennek okai között politikai, ideológiai és esztétikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. A hatvanas évek irodalma mára csaknem feledésbe merült, legalábbis a maguk korában sikeres alkotók, művek már nincsenek benne a köztudatban.
Ez a korszak egészen más szempontrendszer alapján értékelte nagyra a kortárs irodalmi műveket, mint amelyek alapján a fordulat utáni irodalmi emlékezet szelektálta a korszak termését. Az irodalmi mező heteronómiájának tényezői, az ideológiai, etikai és társadalmi kérdések erőteljesebben befolyásolták a kritikai értékrendet, a prózafordulat, majd a rendszerváltás után viszont a művészet autonómiájának normája erőteljesen megrostálta az akkor még közelmúlt műveit (például a kilencvenes évek könyvtárakból kiselejtezett vagy száz forintért árult könyvei esetében).
A kétezres évek végétől megfigyelhető „új realizmus”, „poszt-posztmodern” vagy „új érzékenység” azonban az „elsüllyedt” irodalmak újraolvasásának igényét is automatikusan magával hozta – így került ismét reflektorfénybe többek között Tar Sándor prózája.
A hatvanas-hetvenes évek irodalmának újrafelfedezése, újraolvasása meglehetősen esetleges, sporadikus – noha igény volna rá. Ezzel a korszakkal mostohán bánt az irodalomtörténet, pedig izgalmas és fontos művek, életművek születtek akkor, amelyek újraértelmezése esedékes volna, különösen a kortárs próza alakulásának tükrében.
Jó példa erre a korszak emblematikus regénye, Fejes Endre Rozsdatemető című műve, amely 1962-ben jelent meg, óriási példányszámban kelt el, több nyelvre lefordították és társadalmi vita alakult ki körülötte. Majd pár évtized csend után a Katona József Színházban alkalmazták színpadra 2019-ben, nagy sikerrel. Tóth Krisztina 2013-ban megjelent regénye, az Akvárium pedig akár a Rozsdatemető párdarabjaként is olvasható, valamivel több mint 50 év távlatából.
Ilyen és hasonló jelenségekből következik az értelmezői közösség számára megfogalmazható kérdés: miért érdekesek ezek a művek, miért érdemes őket újraolvasni, újraértelmezni.
------------------------------
Borítókép:
Vachter János: A helyszín közelében (2024)
https://yanblogja.blogspot.com/2024/03/a-helyszin-kozeleben.html
----
Advertisement
Event venue
Ménesi út 11–13., Budapest XI. kerület, Hungary, 1118, Ménesi út 11, Budapest 1118, Magyarország, Budapest, Hungary
Tickets
Discover more events by tag
Conferences in BudapestEducation in BudapestLiterary-art in BudapestHistory in BudapestBooks in Budapest