Advertisement
Akkreditált képzésünk célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a Mooli Lahad professzor által kifejlesztett Hatrészes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) és a hozzá kapcsolódó Hétlépcsős elemzési keretet, valamint Pap Erika és Komáromi Erzsébet nevéhez köthető Hatképes Történet módszerét. A módszer eredetileg a stresszkezelési stratégiák és a reziliencia felmérésére szolgált, azonban mára széles körben alkalmazott eszközzé vált a klinikai diagnosztikában, a terápiás munkában és a traumafeldolgozásban egyaránt. A négy napos képzés során a résztvevők sajátélményű és elméleti blokkokon keresztül megtanulják a módszer egyéni és csoportos alkalmazását, megismerkednek a BASIC Ph reziliencia-modellel, és készségeket szereznek a gyermekpszichiátriai és a klinikai munkában való felhasználáshoz is.
Célcsoport: Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok, gyermek- és ifjúságpszichiáterek, klinikai addiktológiai szakpszichológusok, klinikai szakpszichológusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások.
Előadások részletes tematikája
1. NAP – 2026. március 21. (szombat)
1. előadás (9:30–11:00)
A Hatrészes Történet (6PSM) módszere az egyéni alkalmazásban – sajátélmény blokk
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
A sajátélményű blokk során a résztvevők maguk is átélik a Hatrépes Történet alkotásának folyamatát. A módszer standard instrukcióit követve mindenki létrehozza saját hat részből álló történetét, rajzos formában.
A sajátélmény után közös reflexióra kerül sor, ahol a résztvevők megoszthatják élményeiket az alkotási folyamatról. A hangsúly nem az értelmezésen, hanem a módszer megtapasztalásán és a személyes rezonanciák megfigyelésén van.
2. előadás (11:30–13:00)
Bevezetés a Hatrészes Történet Módszerébe - előadás
A Hatképes Történet Módszerét (Six-Part Story Method, 6PSM) Mooli Lahad izraeli pszichológus fejlesztette ki az 1980-as években, eredetileg a stresszhelyzetekkel való megküzdés vizsgálatára. A módszer Marie-Louise von Franz jungiánus analitikus meseértelmezési munkáján alapul, aki a mesék és álmok hat archetipikus elemét azonosította.
A módszer lényege, hogy a kliens egy új, fiktív történetet alkot hat strukturált elem mentén: főszereplő (nem feltétlenül ember), feladat vagy küldetés, segítő tényezők, akadályok, fordulópont és befejezés. Az alkotás során a kliens tudattalan mintázatai, megküzdési stratégiái és világhoz való viszonya metaforikus formában jelennek meg.
Az előadás során áttekintjük a módszer történeti hátterét, elméleti alapjait és a klinikai alkalmazás kereteit. Megvizsgáljuk, miben különbözik a 6PSM más projektív eljárásoktól, és hogyan illeszkedik a narratív terápiás megközelítésekhez.
3. előadás (13:30–15:00)
A Hatrészes Történet egyéni alkalmazási lehetőségének módszertana a klinikai diagnosztikában és terápiás csoportokban – sajátélmény blokk
A sajátélményű blokk folytatásaként a résztvevők megismerkednek a Hatrészes Történet képzőművészeti alkalmazásának sajátosságaival. A módszer nemcsak rajzos, hanem festett, kollázs vagy vegyes technikájú formában is megvalósítható.
Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja az alkotás médiumának megválasztása a történet kibontakozását és a projektív tartalmakat. A képzőművészeti megközelítés lehetőséget ad a preverbiális élmények és a szavakba nehezen önthető tartalmak megjelenítésére.
A résztvevők kipróbálják a módszer különböző vizuális variációit, és közös megbeszélésen reflektálnak a technikák közötti különbségekre.
4. előadás (15:15–16:45)
Eszközök és módszertani igények
Az előadás során áttekintjük a módszer technikai feltételeit: a papírméretek és -típusok, a rajzeszközök (ceruzák, kréták, festékek) kiválasztásának szempontjait.
Megvizsgáljuk a szetting kialakításának kérdéseit: hogyan alakítsunk ki biztonságos alkotói teret, milyen instrukciók segítik a kliens bevonódását, és hogyan kezeljük a technikai elakadásokat. Kitérünk a dokumentálás módszereire is: a történetek és alkotások rögzítése, az audiofelvételek készítése és transzkripciója.
A résztvevők gyakorlati tippeket kapnak a módszer saját munkakörnyezetükben való bevezetéséhez.
2. NAP – 2026. március 22. (vasárnap)
5. előadás (9:30–11:00)
A Hatképes Történet csoportos alkalmazásának képzőművészet terápiás lehetőségei – sajátélmény
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
A csoportos alkalmazás sajátos dinamikát és terápiás lehetőségeket kínál. A sajátélményű blokk során a résztvevők megtapasztalják, hogyan működik a Hatképes Történet csoportban: a párhuzamos alkotás, a közös reflexió és a történetek megosztásának folyamatát.
A csoportos szettingben a módszer nemcsak egyéni diagnosztikus és terápiás eszközként működik, hanem a csoportdinamika és az interperszonális mintázatok feltárására is alkalmas. A résztvevők megfigyelhetik, hogyan rezonálnak egymás történetei, milyen kollektív témák jelennek meg, és hogyan hat a csoport jelenléte az alkotási folyamatra.
6. előadás (11:30–13:00)
A Hatképes Történet csoportos alkalmazásának képzőművészet terápiás lehetőségei – sajátélmény (folytatás)
A sajátélményű blokk második részében a csoportos Hatképes Történet reflexiós fázisára és a terápiás feldolgozás módszereire fókuszálunk. A résztvevők megismerkednek a történetek csoportos megosztásának és közös értelmezésének technikáival.
Megvizsgáljuk, hogyan facilitálható a csoportos reflexió úgy, hogy az alkotó megtartsa az értelmezés feletti kontrollt, miközben a csoport visszajelzései gazdagítják a megértést. Kitérünk a terapeuta szerepére: hogyan egyensúlyozzon a facilitátor a támogató jelenlét és a túlzott beavatkozás elkerülése között.
7. előadás (14:00–15:30)
A színházterápia és a pszichodráma hatótényezői a módszer alkalmazása során
A Hatképes Történet Módszere természetes módon kapcsolódik a drámaterápiás és pszichodrámai megközelítésekhez. A történet nemcsak vizuális, hanem dramatikus formában is feldolgozható: a karakterek megszólaltatása, a jelenetek eljátszása és a szerepcsere mind mélyíthetik a terápiás hatást.
Az előadás során áttekintjük a drámaterápia és pszichodráma alapfogalmait, és megvizsgáljuk, hogyan integrálhatók ezek a módszerek a Hatképes Történet munkába. A dramatikus megtestesítés (embodiment), a távolítás (distancing) és a szerepjáték (role-play) technikái mind alkalmazhatók a történetek feldolgozásában.
8. előadás (15:45–17:15)
BASIC Ph – a reziliencia és coping multi-modális modellje
A BASIC Ph modellt Mooli Lahad és Ofra Ayalon fejlesztette ki a reziliencia és a megküzdési stratégiák integratív megértésére. A modell hat megküzdési csatornát azonosít: Belief (hit, értékek), Affect (érzelmek), Social (társas támogatás), Imagination (képzelet), Cognition (megismerés, gondolkodás) és Physical (testi, fiziológiai).
A modell alapgondolata, hogy minden ember rendelkezik belső erőforrásokkal, amelyek stresszhelyzetben mozgósíthatók. A Hatképes Történet egyik diagnosztikus értéke, hogy a történetben megjelenő elemek alapján azonosíthatók a kliens preferált megküzdési csatornái.
Az előadás során megismerkedünk a BASIC Ph modell elméleti hátterével, kutatási evidenciáival és a klinikai alkalmazás lehetőségeivel.
3. NAP – 2026. április 11. (szombat)
9. előadás (9:30–11:00)
Történetmesélés és gyógyító meseterápia – módszertanok ötvözésének lehetőségei és kihívásai
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
A Hatképes Történet Módszere és a gyógyító meseterápia egyaránt a narratív megközelítésekből táplálkozik, de eltérő fókusszal működik. Míg a meseterápia gyakran meglévő történetekkel dolgozik, a 6PSM új, egyedi történet alkotására épül.
Az előadás során megvizsgáljuk, hogyan kombinálhatók ezek a módszerek a klinikai gyakorlatban. Mikor érdemes meglévő meséket használni, és mikor célszerűbb az egyéni történetalkotás? Hogyan segíthetik egymást a módszerek a terápiás folyamatban? Kitérünk a biblioterápia és a narratív terápia kapcsolódási pontjaira is.
10. előadás (11:30–13:00)
A Hétlépcsős elemzés elméleti keretei és gyakorlati jelentősége
A Hétlépcsős elemzés strukturált keretet ad a Hatképes Történet értelmezéséhez. Az elemzés lépései a következők: (1) a főszereplő jellemzése, (2) a környezet és kontextus vizsgálata, (3) a feladat/küldetés természete, (4) a segítő tényezők azonosítása, (5) az akadályok feltárása, (6) a fordulópont és megküzdési stratégia elemzése, (7) a befejezés és kimenetel értékelése.
Az előadás során részletesen áttekintjük az egyes lépéseket és az értelmezés szempontjait. Megvizsgáljuk, hogyan tükröződnek a történetben a kliens megküzdési mintázatai, kapcsolati sémái és világképe. Kitérünk az értelmezés buktatóira és a túlinterpretálás elkerülésének módjaira is.
11. előadás (14:00–15:30)
Klinikai esetelemzés videó demonstrációval
Az elméleti ismeretek elmélyítése érdekében videófelvételeken keresztül tanulmányozzuk a Hatképes Történet Módszerének klinikai alkalmazását. A bemutatott esetek különböző korosztályokat és diagnosztikus kérdéseket reprezentálnak.
A videóelemzés során a résztvevők megfigyelhetik a terapeuta instrukciós stílusát, a kliens alkotási folyamatát és a reflexiós fázis dinamikáját. Közös megbeszélés keretében elemezzük a látottakat, és összevetjük a különböző esetekben megjelenő mintázatokat.
12. előadás (16:00–17:30)
A Hatképes Történet módszertana a gyermekpszichiátriai rehabilitációban
A gyermekpszichiátriai munka sajátos kihívásokat és lehetőségeket jelent a Hatképes Történet alkalmazásában. A módszer különösen alkalmas lehet olyan esetekben, ahol a verbális kifejezőkészség korlátozott, vagy ahol a direkt megközelítés ellenállást vált ki.
Az előadás során megvizsgáljuk a módszer alkalmazási lehetőségeit különböző gyermekpszichiátriai populációknál: szorongásos és hangulatzavarok, viselkedési problémák, traumatizáció, fejlődési zavarok esetén. Kitérünk a fejlődési szint figyelembevételének szempontjaira és a szülők bevonásának kérdéseire.
4. NAP – 2026. május 9. (szombat)
13. előadás (9:30–11:00)
Gyakorlatok és esettanulmányok a Hatképes Történet és a Hétlépcsős elemzés alkalmazására I.
Előadók: Pap Erika – klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta, MBT terapeuta és: Komáromi Erzsébet Katalin – művészetterapeuta, iparművész
A záró napon a résztvevők gyakorlati alkalmazási készségeiket mélyítik esettanulmányok elemzésén keresztül. Az első blokkban írott történeteket és az azokhoz tartozó rajzokat elemzünk közösen, alkalmazva a Hétlépcsős elemzés keretét.
A kis csoportos munka során a résztvevők önállóan értelmeznek eseteket, majd közös megbeszélésen ütköztetik elemzéseiket. Ez a folyamat segít fejleszteni az értelmezési készségeket és tudatosítani a szubjektív torzítások lehetőségét.
14. előadás (11:30–13:00)
Gyakorlatok és esettanulmányok a Hatképes Történet és a Hétlépcsős elemzés alkalmazására II.
A második gyakorlati blokkban a hangsúly a képzőművészeti alkotások elemzésén van. Megvizsgáljuk, milyen többletinformációt hordoznak a vizuális elemek: a színhasználat, a térkitöltés, a figurák ábrázolása, a vonalvezetés.
A résztvevők gyakorolják a verbális (történet) és vizuális (rajz) tartalmak integrált értelmezését. Megvizsgáljuk, mit tegyünk, ha a kettő ellentmond egymásnak, és hogyan használjuk ezt az inkongruenciát a terápiás munkában.
15. előadás (14:00–15:30)
A módszer adaptálása különböző terápiás helyzetekben: gyerekektől felnőttekig
A Hatképes Történet Módszere rugalmasan adaptálható különböző korosztályokhoz és klinikai populációkhoz. Az előadás során áttekintjük az adaptáció szempontjait és a szükséges módosításokat.
Gyermekeknél az instrukciók egyszerűsítése, a játékos elemek bevonása és a szülő jelenlétének kérdése merül fel. Serdülőknél az autonómia tisztelete és az ellenállás kezelése a fókusz. Felnőtteknél a módszer kombinálható verbális terápiás technikákkal. Idős klienseknél a reminiszcencia-terápiával való kapcsolódási pontok relevánsak.
16. előadás (16:00–17:30)
A képzés összegzése és a további szakmai fejlődés lehetőségei
A záró blokk során a résztvevők bemutatják azokat a kérdéseket, tapasztalatokat és eseteket, amelyek a képzésen megismert módszertanok saját klinikai gyakorlatukban történő alkalmazása során felmerültek. A szupervíziós jellegű megbeszélés lehetőséget ad a visszajelzésre és a közös gondolkodásra.
Összefoglaljuk a képzés során elsajátított ismereteket és készségeket, és áttekintjük a további szakmai fejlődés lehetőségeit: haladó képzések, szupervíziós csoportok, szakmai közösségek. A résztvevők irodalomjegyzéket és gyakorlati útmutatót kapnak a módszer önálló alkalmazásához.
A képzés módszertana
A képzés sajátélményű foglalkozások, elméleti előadások, videóelemzések, esettanulmányok és kiscsoportos gyakorlatok kombinációjával zajlik. A sajátélményű blokkok lehetőséget adnak a módszer személyes megtapasztalására, ami elengedhetetlen a hiteles terápiás alkalmazáshoz. Az elméleti blokkok a kutatási evidenciákat és a klinikai alkalmazás kereteit dolgozzák fel.
Kapcsolattartó: Szabó Annamária
Jelentkezés: [email protected]
Bővebben:https://murmo.hu/kollegaknak/kepzeseink/
Advertisement
Event Venue & Nearby Stays
Győri út 2./c 2. emelet, Budapest, Hungary, 1123
Concerts, fests, parties, meetups - all the happenings, one place.
