Advertisement
Csatlós Asztrid & Metzing Eszter: Archive of ContactKurátor: Bence Bettina
Megnyitó: 2026. március 19. 19.00-21:00
Helyszín: Liget Galéria (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 5.)
🪶 🪨 A kiállítás az emberi jelenlét nyomhagyó folyamatait vizsgálja, különös tekintettel azokra az anyagi, érzéki és térbeli viszonyokra, amelyekben a jelenlét nem rögzített lenyomatként, hanem folyamatosan alakuló összefüggésként jelenik meg. A „nyom” ebben az értelmezésben nem maradvány vagy bizonyíték, hanem esemény: dinamikus kapcsolat testek, anyagok, környezeti rendszerek és időrétegek között.
A koncepció elmozdul a reprezentáció és az antropocentrikus kontroll narratíváitól, és a nyomhagyást a sebezhetőség, a figyelem és a gondoskodás fogalmai mentén értelmezi újra. Az emberi jelenlét nem domináns beavatkozásként, hanem kölcsönhatásként jelenik meg, amely egyszerre alakítja és hagyja magát alakítani a környezete által. A nyom nem lezárt állapot, hanem nyitott folyamat, amelyben a jelenlét és a hiány, a látható és a láthatatlan egymással folyamatos tárgyalásban áll.
A kiállításban szereplő művészek, Csatlós Asztrid és Metzing Eszter, eltérő, mégis egymást kiegészítő perspektívákból közelítenek ehhez a kérdéskörhöz. Mindkét gyakorlat anyagközpontú és kutatásalapú, amelyben az anyag nem puszta hordozóként, hanem aktív jelentésképző tényezőként működik. Munkáik megkérdőjelezik az anyagok és médiumok közötti viszonyrendszereket, valamint a forma stabilitásának és lezártságának hagyományos elképzeléseit.
Csatlós Asztrid installációi vizuális és térbeli rendszerekként működnek, amelyek az autonóm működés, az átalakulás és az időbeliség kérdéseit vizsgálják. Festészeti elemeket, rétegzett tárgyi formációkat, valamint hang- és videókomponenseket integrálva olyan komplex környezeteket hoz létre, amelyek a fikció, a spekulatív gondolkodás és a fizikai tapasztalat határterületein helyezkednek el. Anyaghasználata, különösen a lebomló és újrahasznosított elemek alkalmazása, nem illusztratív módon, hanem strukturális elvként épül be a művek működésébe, hangsúlyozva az ember és környezete közötti kölcsönös átalakulás folyamatát.
Metzing Eszter munkái az észlelés, az emlékezet és a testiség kérdéseit vizsgálják intim, érzékeny anyagi viszonyokon keresztül. Textil, latex és üveg használatával törékeny, rétegzett struktúrákat hoz létre, amelyek a pszichológiai állapotok, a testi tapasztalat és az identitás instabilitásának tereivé válnak. Gyakorlatában hangsúlyos szerepet kap a kézműves hagyomány és a generációs emlékezet, amelyek nem nosztalgikus referenciaként, hanem az emlékezés és az önazonosság folyamatos újraszerveződéseként jelennek meg.
A kiállítás térbeli dramaturgiája a két művészi megközelítés közötti dialógusra épül. Csatlós rendszerszintű, spekulatív gondolkodása Metzing intim, megtestesült és fragmentált nézőpontjával kerül egymás mellé. Ez az együttállás nem szintézisre törekszik, hanem produktív feszültséget hoz létre, amelyben a nyom fogalma különböző léptékeken és érzéki regisztereken válik tapasztalhatóvá.
A kiállítás olyan befogadási teret hoz létre, amelyben a nyomhagyás nem az uralom vagy a kontroll gesztusaként, hanem etikai és anyagi felelősségként értelmeződik újra. A hangsúly nem narratív lezárásokon, hanem folyamatokon, átmeneteken és rezonanciákon van, lehetőséget teremtve arra, hogy a néző a jelenlétet mint folyamatosan alakuló viszonyt tapasztalja meg.
A kiállítás április 30-ig látható.
Grafika: Osgyán Gergő
•
Asztrid Csatlós & Eszter Metzing: Archive of Contact
Curated by: Bettina Bence
Opening: 19. March 2026. 7-9 pm
Address: Liget Gallery (5 Ajtósi Dürer sor, 1146 Budapest)
🪶 🪨 The exhibition investigates the trace-making processes of human presence, with particular attention to the material, sensory, and spatial relationships in which presence emerges not as a fixed imprint but as an ongoing, relational phenomenon. In this context, the “trace” is not a residue or evidence but rather an event: a dynamic interplay between bodies, materials, environmental systems, and temporal layers.
The concept shifts away from narratives of representation and anthropocentric control, reinterpreting trace-making through the lenses of vulnerability, attention, and care. Human presence appears not as a dominating intervention but as an interaction that both shapes and is shaped by its environment. The trace is not a closed state but an ongoing process, in which presence and absence, the visible and the invisible, are in constant negotiation.
The exhibition features Csatlós Asztrid and Metzing Eszter, who approach the subject from unique yet complementary perspectives. Both practices are material-centered and research-driven, treating materials not as mere carrier but as active agent in meaning-making. Their works question the relational structures between materials and media, as well as conventional notions of formal stability and closure.
Csatlós Asztrid’s installations function as visual and spatial systems that explore questions of autonomy, transformation, and temporality. Integrating painterly elements, layered object formations, and audio-visual components, she creates complex environments situated at the threshold of fiction, speculative thought, and physical experience. Her use of materials, particularly biodegradable and recycled elements, is incorporated structurally rather than illustratively, emphasizing the mutual processes of transformation between humans and their environment.
Metzing Eszter’s work examines perception, memory, and corporeality through intimate and sensitive material relations. Employing textiles, latex, and glass, she constructs fragile, layered structures that become sites for exploring psychological states, bodily experience, and the instability of identity. Her practice places strong emphasis on tradition of craft and generational memory, not as nostalgic reference but as ongoing reconfigurations of remembrance and selfhood.
The spatial dramaturgy of the exhibition is structured around a dialogue between the two artistic approaches. Csatlós’s systemic, speculative thinking is juxtaposed with Metzing’s intimate, embodied, and fragmented perspective. This juxtaposition does not aim for synthesis but generates a productive tension in which the concept of the trace can be experienced across multiple scales and sensory registers.
The exhibition creates a space of encounter in which trace-making is reinterpreted not as a gesture of domination or control but as an ethical and material responsibility. The focus is not on narrative closure but on processes, transitions, and resonances, offering viewers the opportunity to experience presence as a continuously evolving relational condition.
The exhibition is on view until 30 April.
Graphic design: Gergő Osgyán
Advertisement
Event Venue
Ajtósi Dürer sor 5. , Budapest, Hungary, 1146
Tickets
Concerts, fests, parties, meetups - all the happenings, one place.
