Advertisement
Bernarda Ballada- csak nők, férfiak nélkül -
A bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A mű rávilágít a női identitás, a nő testi-lelki-szellemi szabadságának korlátaira a patriarchális társadalomban. A történet nyomán bennünk megfogalmazódó kérdések ma is érvényesek lehetnek.
Federico García Lorca a 19. század végén született egy andalúziai faluban, Fuente Vaquerosban. Mély vonzalma a népzene és a népköltészet iránt mind lírájában, mind drámai életművében megmutatkozik. A népdalok, népballadák témái – a szerelem, a vágy, a gyűlölet, a veszteség – mellett a feudális időkből visszamaradt, a spanyol vidéki életet meghatározó hagyományok és az általuk tönkretett, tragikus emberi sorsok állnak művei középpontjában. A Bernarda Alba háza talán a legjelentősebb ezek sorában.
Bernarda Alba második férjének halála után nyolc évig tartó gyászidőszak vár a már eladó sorban lévő lányaira. Az ezzel járó szigorú megkötések, a külvilágtól való teljes elzárkózás szinte kézzelfoghatóan, húsbavágóan húzza még szorosabbra a társadalmi elvárások és merev erkölcsi normák alkotta fullasztó szabályrendszert a szereplők körül. Az immár férfi nélkül maradt nők vágyai, igényei és a tiltások sokaságával sújtott, sivár hétköznapok realitása közt áthidalhatatlan a távolság.
Ki-ki a maga életkora és karaktere szerint próbál élni, túlélni ebben a közegben: megtörik vagy beletörődik, titokban vagy nyíltan lázad a betarthatatlan szabályok ellen.
A feloldatlan és feloldhatatlan feszültség azonban egyre növekszik, a fegyelmezésből és engedelmességből kovácsolt, fényesre mázolt felszín repedezik, a tragikus vég elkerülhetetlen.
Bernarda Ballada című előadásunk elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.
Dramaturg: Pallai Mara
Zeneszerző: Paár Julcsi Fonogram-díjas
Díszlet: Mátravölgyi Ákos Blattner Géza-díjas
Filmes effektek: Sávári Enikő és Vető Gábor
A flamenco táncok koreográfusa: Inhof Katalin
Árnyjáték: Kuthy Ágnes
Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és Winklerné Petri-Kiss Borbála
Szcenika, fényterv: Papp Kornél
Művészeti asszisztens: Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész
Rendező, koreográfus: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas
Táncolja a Fitos Dezső Társulat női tánckara: Alzetta Alexa, Bíró Éva, Fafka Júlia, Guti Hajnalka, Hanekám Luca, Nagy Dorottya, Németh Eszter és Molnár Bálint
Az előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Fotó: Éder Vera
További előadások a Hagyományok Házában:
2025. március 22. szombat 19 óra
2025. április 25. péntek 19 óra
Az itt feltüntetett jegylinken ezekre az előadásokra is váltható belépőjegy.
Advertisement
Event Venue & Nearby Stays
Hagyományok Háza, Corvin tér 8, Budapest 1011, Magyarország,Budapest, Hungary
Tickets
