🏛A Szentendrei Művésztelep, más néven Szentendrei Iskola egykori nevezetes alkotóműhely Szentendre 1979 óta Pismány nevet viselő városrészében. A telepet 1929-ben hozta létre a Szentendrei Festők Társasága. Alapítói Bánáti Schwerak József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Pándy Lajos, Paizs Goebel Jenő, Rozgonyi László voltak. Eszményeik között ott voltak a Római, a Nagybányai Iskola hagyományai. A ’20-as, ’30-as években többnyire olyan látásmódú festők alkottak a városban, akik elsősorban a konstruktív irányvonalat képviselték. Az egykori Nagybányai Iskola tradícióinak és a konstruktív szellemű képzőművészet ötvözésére törekedtek. Szélesebb értelemben valamennyi, Szentendrén is alkotó művész tevékenysége jelenti a korabeli szentendrei képzőművészetet, amely Szentendrei Iskola néven is ismert. A legközvetlenebbül Vajda Lajos és Korniss Dezső alkotói művészete kötődik Szentendréhez. Elsősorban a természeti és épített környezetet festették, és az itt élő lakosok hagyományaiból merítették motívumaikat. A modern stílusok közül elsősorban a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet jegyében alkottak. A „szentendrei művészet" ugyanakkor nem csak a kolónia tagjaihoz köthető: számos, különböző generációhoz tartozó, eltérő festői stílust képviselő művész élt és alkotott a városban. A nyári hónapokban itt dolgozott a Nyolcak hajdani tagja, Czóbel Béla, aki ekkorra már könnyeden oldott, franciás festői stílust alakított ki (Műteremben, 1922). Vajda Lajos művészetében a város és környékének motívumai, épületei, népművészete hatott. Parasztbarokk házhomlokzatok (Szentendrei házak feszülettel, 1937), szerb ikonok és önarcképek (Felmutató ikonos önarckép, 1936) vetítődnek egymásra finomvonalú ceruzarajzain. A fiatalon meghalt Vajda útját barátja, Korniss Dezső folytatta, geometrikus rendbe szerveződő festményein a magyar népművészet groteszk hangvétellel párosul (Tücsöklakodalom, 1948). Ámos Imre festészete a zsidó kultúrában gyökerezik, képein vallási szimbólumok jelennek meg (Kabbalista, 1938., Sötét idők, 1940). Az ő hatásukra sok más művész is kapcsolódott Szentendréhez és környezetéhez, például Szántó Piroska, Bálint Endre, ill. az ő barátja, Tornyai János is festett Szentend-rén az 1930-as évek elején. Ide tartoztak még Ilosvai Varga István, Göllner Miklós, Kántor Andor, Miháltz Pál, Czóbel Béla, Vaszkó Erzsébet, Barcsay Jenő, Kmetty János, Kerényi Jenő, Deim Pál, Balogh László.🏛#SzekszárdiMűvészettörténetiSzabadegyetem #DrAknaiTamás #művészet #magyarművészet #művészettörténet #előadás #BabitsMihályKulturálisKözpont #MűvészetekHáza
Event Venue
Művészetek Háza, Szent István tér 28.,Szekszárd, Szekszard, Hungary
Concerts, fests, parties, meetups - all the happenings, one place.
