Advertisement
A Holokauszt Múzeum tisztelettel meghívja Önt a „...föl kell ébreszteni bennük... az emberi méltóságukat...” Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945) című kötet hivatalos bemutatójára. !!! IDŐPONTVÁLTOZÁS: 2024. szeptember 26. 17:00 óra !!!
***** PLEASE SCROLL DOWN FOR THE ENGLISH VERSION *****
HELYSZÍN: 1094 Budapest, Páva utca 39.
IDŐPONT: 2024. szeptember 26. 17:00 óra
PROGRAM:
Köszöntő: Dr. Grósz Andor, a Holokauszt Múzeum kuratóriumának elnöke
A kötetről beszélget:
Kállai Ernő, társadalomkutató
Nagy Pál, történész
Jakab Attila, történész, a kötet szerzője
Az eseményen angol nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük 2024. szeptember 25. napjáig az alábbi linken: https://bit.ly/Cigányságkép_a_Horthy-korabeli_sajtóban
Amennyiben a mokka.odr adatbázisban a „cigánykérdés” tárgyszóval keressük a szakirodalmat azzal szembesülünk, hogy az ily módon megragadott téma tudományos igényű megfogalmazása és kutatása ténylegesen csak a rendszerváltást követően kezdődött el. Közelebbről szemlélve a kérdést azonnal szembeötlik, hogy nem annyira egy átfogó jellegű, a magyar politika- és társadalomtörténetbe ágyazott történeti megközelítésnek vagyunk a tanúi, hanem a domináns etnográfiai, illetve kulturális antropológiai (és szociológiai) érdeklődés mellett a kutatók többségét elsősorban a magyarországi roma holokauszt (Pharrajimos) kérdése foglalkoztatja. Ez érthető is, hiszen az ennek kapcsán kibontakozó emlékezetpolitika szervesen összefügg a roma nemzetépítési törekvésekkel.
A kérdés mégis az, hogy 1944-ben, a nyilasok ellenőrzése alatt álló nyugat-magyarországi területeken, miért került sor a roma holokausztra? Ennek megválaszolására érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen „cigányságkép(ek)” élt(ek) a magyar köztudatban, milyen képe(ke)t jelenített meg és közvetített a Horthy korabeli sajtó? Annál is inkább, mivel ennek/ezeknek a „cigányságkép(ek)”-nek az ismerete túlmutat magán a Pharrajimos-on, és alapjában véve napjaink „cigánykérdés”-ét is meghatározza. A magyarországi cigányság (társadalom) történetén keresztül pontosabb képet kaphatunk magának
Magyarországnak is a (társadalom)történetéről! Hiszen, ahogy azt Nagy Pál megfogalmazta: „A cigányok története az állandóság és változás, alkalmazkodás és elutasítás, lesüllyedés és felemelkedés, asszimilálódás és nem cigányok asszimilálása sajátos együttmozgásának szabálytalanságaiból álló hullámzás.”
_________________________________________
The Holocaust Museum cordially invite you
to the book presentation and the following panel
discussion of „...föl kell ébreszteni bennük... az emberi méltóságukat...” Cigányságkép a Horthy-korabeli
sajtóban (1919–1945).
LOCATION: Holocaust Memorial Center, 1094 Budapest, 39. Páva street
DATE: 26 September, 2024, 5 PM
PROGRAM:
Words of welcome by Dr. Andor Grósz, Chairman of the Board, Holocaust Museum
PARTICIPANTS OF THE PANEL DISCUSSION:
- Ernő Kállai, social scientist
- Pál Nagy, historian
- Attila Jakab, historian, author of the book
The event will be in Hungarian - English, with interpretation provided.
If you wish to participate, please fill the Google form by 25 September 2024: https://bit.ly/Cigányságkép_a_Horthy-korabeli_sajtóban
If one searches the relevant literature in the mokka.odr database using the keyword “gypsy question”, one is confronted
with the fact that the scientific formulation and research of the topic began only after the regime transition. A closer look
at the subject reveals that we are not so much witnessing a comprehensive historical approach embedded in Hungarian
political and social history, rather most researchers, in addition to the dominant ethnographic and cultural anthropological
(and sociological) interest, are primarily just concerned with the question of the Hungarian Roma Holocaust (Pharrajimos).
This is understandable, since the memory politics that unfold in this context is closely linked to all the Roma nation-building
efforts.
So, the following question arises: why did the Roma Holocaust take place at all in the areas of western Hungary controlled
by the Arrow Cross, in 1944? In order to be able to answer this question, it is worth examining what kind of “images of the Roma” existed in the contemporary Hungarian public consciousness; and what kind of images were presented and conveyed by the press of the Horthy era? All the more so, since the understanding of these historical “images of the Roma” goes beyond Pharrajimos itself and basically determines the “Roma question” of our time. Through the social history of the
Roma community in Hungary, we can get a more accurate picture of the (social) history of Hungary itself. Because, as Pál
Nagy put it, “the history of the Roma is an irregular flow of continuity and change, adaptation and rejection, descent and
ascent, assimilation, and the assimilation of the non-Roma...”
Advertisement
Event Venue & Nearby Stays
Páva utca 39., Budapest, Hungary, 1094