Advertisement
Küss MichBeau Wanzer (US, midnight special)
Víz (CH, gothic damnation)
Public Reptile (CA, industrial lounge)
Softense & Syncbutton
Zefyr
Gördön
Splatter
Az év első Küss Mich buliján mind telekinetikus lényekké váltok, bocs.
Beau Wanzer a mutáns technoid elektronika és a posztwave klubzene úttörő figurája, húsba vágó és torz tánczenéje miközben szabálytalanul zakatol mindig zsigerien humoros és játékos is, valószínűleg az internet előtti amerikai horror-szubkultúra, illetve a bizarr és obskúrus zenék iránti őszinte és lankadatlan rajongása és csillapíthatatlan éhsége miatt is. És ez lehet annak is az oka, hogy zenéi (illetve azok hatása) egyszerre viszonyítási pontja a különféle transzlokális techno/weird színtereknek, illetve az amerikai, és azon belül a Midwest noise közegnek. Chicago klub- és kiadói szinteréről nem is beszélve, hisz onnan jön. Másokkal közös projektjei is fantasztikusak: Streetwalker, Mutant Beat Dance, De-Bons-en-Pierre, Civil Duty stb., a cuccait a L.I.E.S., Suction, Natural Sciences, Nation/Kode, iDEAL, Russian Torrent Versions stb. adta ki, meg saját maga, oké, itt a rajongói namedropping vége: Beau Wanzer 2019 után tér vissza most hozzánk, alig várjuk.
De nem csak miatta.
Víz, avagy Csiszér Réka (Réka Csiszér, elnézést) erdélyi születésű, aki családjával még az NDK érintésével jutott Bécsbe a nyolcvanas évek végén, ott nőtt fel, egy évtizede pedig Zürichben él. Művészetében pedig ez a spekulatív és nyugtalan identitás lappang: a görög Heat Crimes által a napokban megjelentetett második lemezén (Danse des Larmes) a gótikus eurohorror és a poszt-giallo melankóliájában és eleganciájában összeérnek Willam Gibson kiberterei, Mario Bava színjátékai és Tarr Béla Kárhozata: a Vali 2.0 című dallal, Víg Mihály szerzeményének feldolgozásával utóbbit meg is idézi. Nem véletlen, hogy a világ magyarul nem beszélő részének David Lynch és Julee Cruise jut róla az eszébe. Hiperálom és tűztó.
A live szetteknek ezzel még nincs vége, fellép ugyanis Blake Hargreaves is, aki – csak hogy tovább csavarjuk a különféle tér-idő ugrások és identitások rácsszerkezetét – a montréali színtérből való ugyan, de évek óta Budapesten él, az orgonazene kutatója, Public Reptile néven azonban a csatornafedél alatti énjét kelti életre nyers zajokkal, a szeméttelep dallamtöredékeivel, gépi ütemekkel. Van olyan, hogy primitivista lounge? Hallgassátok meg januárban megjelent Hairball című lemezét és döntsétek el. Aztán nézzétek meg élőben, ha még nem láttátok egy Folyékony máshol vagy Noise'n'Roses buliban! Ha meg igen, akkor azért, megint.
És akkor jönnek a DJ-k, ők teszik teljessé az estét, hogy a kontextus szót ne is használjuk. Softense és Syncbutton, azaz Bencze Gabi és Cséve Zsófia (ex-BRVTAL) az új ebm, az italodisco és a különféle táncos gótszínű wave zenék mentén indították Metal Disco nevű estjüket, ami épp inaktív ugyan, de nálunk most megidézik másfél órára. Az estét az industrial gyökerekkel bíró, technoveteránnak számító Zefyr nyitja indirektebb megfejtéseivel. A buli házigazdái pedig ezúttal is Gördön és Splatter, most nem b2b, de mindenképp a tébolyult esküvői szituációk szabályrendszere szerint.
Kösz, hogy a végére értetek, és tényleg bocs a telekinézis miatt.
Küss Mich, gothic schramli since 2008.
Beugró: 4500 HUF (csak kápé/only cash)
Artwork: RK/PK
Advertisement
Event Venue & Nearby Stays
Gólya, Budapest, Hungary
