Advertisement
A politikum fenomenológiájaA Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet közös, tematikus konferenciája
„Az ember természeténél fogva államalkotó élőlény” – mondta Arisztotelész a Politika nevezetes, és sokat idézett helyén (Politika, 1253a). A politikum az ember egyik kitüntetett jellemzőjének számított már Platón és a szofiszták, valamint később, egészen mind a mai napig, a filozófusok többsége számára. Az ember társadalmi léte és meghatározottsága az ókortól napjainkig a filozófiatörténet egyik alapvető témájának számított; közelebbről azok a kérdések, hogy milyen motívumok hatására alkot az ember politikai közösséget, miért hoz létre bizonyos fajtájú politikai közösségeket, és mely politikai formáció lenne az ideális az ember számára, ha ugyan van ilyen? Ezek a kérdések, és a rájuk adott válaszok, válaszkísérletek a legtöbb esetben lényegi módon kapcsolódtak össze egy antropológiával, vagyis az ember természetével, mibenlétével kapcsolatos filozófiai vizsgálódásokkal, gondolatokkal és elméletekkel.
A fenomenológiának születése pillanatától fogva, Husserltől, és speciálisan Husserl interszubjektivitás-elméletétől kezdve komoly társadalom- és politikafilozófiai következményei voltak; és a fenomenológia klasszikus szerzői ezeket a következményeket részben vagy egészben ki is dolgozták. Heidegger filozófiájának többé-kevésbé explicit politikai, politikafilozófiai vonatkozásai régóta a Heidegger-kutatás kardinális témái közé számítanak. Gadamernek a dialógussal és Európával kapcsolatos gondolatai szintén súlyos politikafilozófiai következményekkel bírnak, Hannah Arendtnek pedig a fenomenológia által erősen inspirált és meghatározott gondolkodása középpontjában maga a politikum állt.
A francia fenomenológiában a politikafilozófiai motívumok szintén erősen meghatározónak bizonyultak – gondoljunk csak mindenekelőtt Sartre és Merleau-Ponty vonatkozó megnyilvánulásaira. Michel Henry kétkötetes munkát szentelt Marx munkásságának és gondolatainak, és a szocializmus problémája élete végéig foglalkoztatta. Fontos helyet foglalt el továbbá a politikum problémája Marc Richir gondolkodásában is, amit ő mindenekelőtt a „szimbolikus institúció” fogalma felől közelített meg.
Lényeges hatást gyakorolt a fenomenológia a feminizmus fejlődésére is – Simone de Beauvoir, Iris Young és Luce Irigaray mind jelentős mértékben merítettek a fenomenológia fogalomtárából és megközelítésmódjából. Újabban pedig fenomenológiai művek, sőt, frissen létrejött fenomenológiai irányzatok sora foglalkozik a politikum témájával a legkülönbözőbb szempontokból – mint például a már régebb óta létező (legkésőbb Hans Jonas munkásságával határozott körvonalakat öltő) ökológiai fenomenológia, vagy röviden öko-fenomenológia, azután az úgynevezett „Kritikai Fenomenológia” („Critical Phenomenology”), illetve az „Elkötelezett Fenomenológia” („Engaged Phenomenology”).
A konferencia helye és ideje: 2023. május 30 - június 1., kedd-csütörtök | 1088 Budapest, Múzeum körút 4/C. C073-as terem.
A szekcióelőadások időtartama 20 perc, melyet 10 perc vita követ.
Az előadások absztraktjai: https://apolitikumfenomenologiaja.wordpress.com/
Email: [email protected]
Advertisement
Event Venue & Nearby Stays
ELTE Bölcsészettudományi Kar, Szekesfehervar, Hungary