Előadó: dr. Katona Attila történész
*********
1945. április 4. volt a szovjet hadijelentések szerint az a nap, mikor a Vörös Hadsereg kiűzte Magyarországról az utolsó német egységeket is, és hazánk területén befejeződtek a második világháborús harci cselekmények. A szocializmus idején, 1950 és 1989 között április 4-e hazánk egyik legjelentősebb ünnepe, a felszabadulás napja volt, utcákat, tereket neveztek el róla szerte az országban.
Magyarország területén a második világháború utolsó évében zajlottak harci cselekmények. (...)
Budapest ostroma volt a háború magyarországi szakaszának legpusztítóbb eseménye, melyet joggal „második Sztálingrádnak” tituláltak. A magyar főváros bevétele után a Dunán átkelő szovjet csapatok előrenyomulását már csak a fehérvári kétségbeesett német ellentámadás (1945. február 13.) és a Nagybajom környékén elnyúló harcok akadályozták, a frontvonal áprilisra túlhaladt az országon, azonban ez valószínűleg nem 4-én, hanem legalább egy héttel később történt meg, Nemesmedves falu térségében.
A második világháború harci cselekményei mintegy hét hónapon keresztül zajlottak hazánkban, a bombázások, szárazföldi csaták és a Budapestet romba döntő borzalmas ostrom becslések szerint a nemzeti vagyon negyven százalékát semmisítették meg. Máig zajlanak viták arról, hogy a szovjetek erőszakoskodással, málenkij robottal kísért bevonulása mennyiben tekinthető felszabadításnak, különösen úgy, hogy a Vörös Hadsereg itt tartózkodása előkészítette a talajt a kommunista hatalomátvételhez.
A nyilvánvaló negatívumok sorolásakor azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Tolbuhin és Malinovszkij marsallok vezette szovjet csapatok véget vetettek a nyilas diktatúrának, a német megszállásnak és a háború borzalmainak. Más kérdés, hogy ezt újabb megszállás, egy újabb zsarnoki rendszer, a kommunista diktatúra követte. (Tarján M. Tamás)
Fotó: Április 4-i emlékmű Nemesmedvesen - Forrás: Wikimedia Commons
Event Venue
Kisfaludy Sándor u. 9., Szombathely, Hungary, 9700